GILINDA PROJEKTMENEDZSMENT SZÓTÁR

Az agilis projektmenedzsmenttel kapcsolatos kulcs fogalmakat és kifejezéseket gyűjtöttük össze, amelyek segítenek Neked jobban megérteni a projektmenedzsment világát. Itt megtalálhatod a legfontosabb szakkifejezéseket (sokszor az angol kifejezés szerepel, a gyakori használat miatt), rövid és érthető definíciókkal, hogy könnyebben eligazodhass a projektmenedzsmentben használt terminológiában. Böngészd át a szótárunkat, és használd az itt található információkat, hogy hatékonyabbá tedd a projektmenedzsment munkáját!

Az általános projektmenedzsment foglamakat ide kattintva megtalálod.

Acceptance criteria: Az acceptance criteria azoknak a feltételeknek az összessége, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a projekt vagy az egyes feladatok befejezettnek minősüljenek. Ezek a feltételek részei a Product Backlogban és a sprintek során az adott feladatokra is alkalmazhatóak.
Agile: Az agilis módszertan egy rugalmas és iteratív fejlesztési folyamat, amely lehetővé teszi a csapatok számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban fejlesszenek szoftvereket.
Agile coach: Az Agile coach egy olyan szakember, aki segít a szervezeteknek, csapatoknak és vezetőknek az agilis módszertan megértésében és alkalmazásában. Az Agile coach segíti a csapatokat az agilis módszertan hatékony alkalmazásában, és segít a problémák és kihívások megoldásában.
Agile manifesto: Az Agile manifesto egy rövid dokumentum, amely az agilis módszertan alapelveit foglalja össze. Ez az alapelvek listája határozza meg az agilis módszertan alapjait.
Agile retrospective: Az agile retrospektíva egy sprint végén tartott megbeszélés, amely során a csapat áttekinti az elvégzett munkát és értékeli a folyamatot. A retrospektíva során a csapat megvizsgálja a sikereket és a kudarcokat, és javaslatokat tesz a folyamat javítására a következő sprintre.

Backlog: A backlog egy prioritizált lista, amely azokat a feladatokat, funkciókat és követelményeket tartalmazza, amelyeket a projekt során végrehajtanak. A Product Backlogban a feladatokat prioritásuk szerint rendezik, és folyamatosan frissítik az ügyfél és a csapat igényeinek megfelelően.
Backlog refinement: A backlog refinement egy olyan folyamat, amely során a csapat rendszeresen áttekinti és frissíti a Product Backlogot. Ez a folyamat lehetővé teszi a csapat számára, hogy jobban megértse az ügyfél igényeit, és pontosítja a backlogban szereplő feladatokat és követelményeket.
Burn-down chart: A burn-down chart egy olyan diagram, amely a sprint során elvégzett munkát ábrázolja. A diagram az elvégzett munkát mutatja a sprint időbeli alakulásával összhangban. A burn-down chart segíti a csapatot abban, hogy nyomon kövesse a sprint előrehaladását, és időben reagálhasson a késedelmekre.
Burndown rate: A burndown rate az a sebesség, amellyel a csapat elvégzi a feladatokat a sprint során. A burndown rate segíti a csapatot abban, hogy előrejelzéseket tegyen a sprint végére vonatkozóan, és segít a sprint tervezésében.
Business value: A business value az ügyfél és a csapat által meghatározott érték, amelyet a projekt eredményeinek elérésével lehet elérni. Az agilis módszertanban az ügyfél igényei és a business value meghatározása a Product Backlog prioritizálásának alapja.

Continuous Integration: A Continuous Integration (CI) egy olyan folyamat, amely során a fejlesztők rendszeresen és automatikusan összefésülik a kódot, majd ellenőrzik, hogy a kód működik-e a szoftver rendszer többi részével. Az agilis módszertanban a CI segíti a csapatot abban, hogy gyorsabban és hatékonyabban fejlesszen, valamint csökkenti a hibák kockázatát.
Cross-functional team: A cross-functional team olyan csapat, amely tagjai különböző szakmai területeken szakértők. Az agilis módszertanban a cross-functional team fontos, mert lehetővé teszi a csapat számára, hogy hatékonyabban és gyorsabban dolgozzon, valamint növeli a végtermék minőségét.
Customer collaboration: Az agilis módszertanban a customer collaboration azt jelenti, hogy az ügyfél aktív részt vesz a fejlesztési folyamatban. Az ügyfél által nyújtott visszajelzés és a csapat folyamatos kommunikációja lehetővé teszi a csapat számára, hogy a végterméknek megfelelően alakítsák a fejlesztést.

Daily Stand-up: A Daily Stand-up (vagy Daily Scrum) egy napi rövid találkozó a Scrum csapatban, amelynek során a tagok röviden összefoglalják, hogy mi az, amit az előző napon elérték, milyen feladatokat terveznek végrehajtani aznap, és ha szükséges, akkor a csapattagok megbeszélik a problémákat is.
Definition of Done: A Definition of Done (DoD) egy olyan dokumentum a Scrum csapatban, amely meghatározza, hogy milyen kritériumoknak kell teljesülniük az adott feladat befejezéséhez. A DoD segíti a csapatot abban, hogy az ügyfél igényeinek megfelelő terméket hozzanak létre.
Deliverable: A Deliverable olyan termék vagy szolgáltatás, amelyet a Scrum csapat a sprint során hoz létre. A Deliverable lehetővé teszi a csapat számára, hogy a sprint végén egy működő és tesztelt terméket adjanak át az ügyfélnek.
DevOps: A DevOps egy olyan szemléletmód, amelyben a fejlesztői és az üzemeltetői csapatok együttműködnek, és közös felelősséget vállalnak a termék életciklusának minden szakaszában. Az agilis módszertanban a DevOps lehetővé teszi a csapatok számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban hozzanak létre és üzemeltessenek termékeket.

Emergent Design: Az Emergent Design (vagy Feltörekvő tervezés) az agilis módszertan egyik alapelve, amely szerint a tervezés folyamatos és fokozatos, és a fejlesztői csapat folyamatosan finomítja a terveket az éppen aktuális feladatokra vonatkozóan.
Empirizmus: Az empirizmus az agilis módszertan egyik alapelvén alapul. Ez a megközelítés azt jelenti, hogy a fejlesztői csapat az adatokra és a tapasztalatokra támaszkodik a termék fejlesztése során, és folyamatosan javítja a folyamatot a megszerzett ismeretek alapján.
Epic: Az Epic (vagy Epikus feladat) nagyobb, hosszabb időt igénylő, összetettebb feladatok csoportja, amelyek nem férnek bele egy sprintbe. Az Epic lehetővé teszi a csapat számára, hogy nagyobb célkitűzésekre koncentráljon, és ezeket kisebb, sprintekre bontott feladatokra bontsa.
Escalation: Az Escalation (vagy Eskaláció) a Scrum csapatban olyan folyamat, amely akkor történik, ha egy probléma nem oldható meg a csapat szintjén, és a probléma megoldásához szükséges magasabb szintű támogatásra van szükség. Az Escalation lehetővé teszi, hogy a csapat hatékonyan kezelje a problémákat és elkerülje a projekt késlekedését.
Estimation: Az Estimation (vagy Becslés) a Scrum csapatban egy olyan folyamat, amely során a csapattagok felmérik, hogy milyen nehéz lesz az egyes feladatokat végrehajtani. Az Estimation segíti a csapatot abban, hogy pontosabban tervezze meg a sprintet és megállapítsa, hogy a csapat mennyi munkát tud vállalni a következő sprintben.

Feedback: Az agilis módszertanban az állandó visszajelzés fontos szerepet játszik, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a csapat tagjai folyamatosan javítsák és finomítsák a terméket, a folyamatokat és a kommunikációt.
Feladat (Task): Az agilis fejlesztési folyamat során az egyes feladatokra vonatkozó konkrét teendők listája, amelyeket a fejlesztők végrehajtanak.
Fókusz (Focus): Az agilis módszertan egyik alapelvének a fókuszálásra vonatkozó része, amely arra összpontosít, hogy a csapat tagjai az adott sprint vagy iteráció során csak az adott időszakra meghatározott feladatokra fókuszáljanak, és ne térjenek el a tervtől.
Funkcionális specifikáció (Functional Specification): Az agilis módszertan során a funkcionális specifikáció a termék funkcionalitásának teljes leírását tartalmazza, amelyre a fejlesztési csapatnak szüksége van a termék fejlesztéséhez és teszteléséhez. A funkcionális specifikáció folyamatosan frissülhet és finomodhat a fejlesztési folyamat során.

Generative learning: Az agilis módszertanban a generative learning az a folyamat, amely során a csapatok a munkájuk során folyamatosan tanulnak, megoldják a felmerülő problémákat, és alkalmazkodnak a változó körülményekhez.
Git: A Git egy verziókezelő szoftver, amelyet az agilis és scrum módszertanban is gyakran használnak a fejlesztői csapatok a kód változásainak nyomon követéséhez és kezeléséhez.
Goal: A scrum módszertanban a sprint célja az a konkrét eredmény, amelyet a fejlesztői csapat el akar érni az adott sprint során. A cél lehet egy új funkcionalitás hozzáadása a termékhez, egy meglévő hiba javítása vagy egyéb specifikus célkitűzések.
Grooming: A scrum módszertanban a grooming az a tevékenység, amely során a terméktulajdonos és a fejlesztői csapat együttműködve átnézik és pontosítják a product backlog elemeit, készen állva azok felvételére a sprint backlogba.
Ground rule: Az agilis módszertanban a ground rule az a szabály, amelyet a csapat elfogad, hogy biztosítsa a hatékony együttműködést és az agilis folyamatok megfelelő működését. A ground rule-ok általában a csapat által meghatározottak, és kiterjednek a kommunikációra, az időbeosztásra, a munka megosztására és egyéb releváns témákra.

Határidő: Az agilis módszertanban a határidő egy kulcsfontosságú fogalom, mivel az egyes feladatoknak rövid időintervallumban kell elkészülniük. A határidők nyomásában a csapatok magasabb hatékonysággal dolgoznak, azonban az agilis módszertan hangsúlyozza, hogy a minőség a határidő előtt álló prioritások között kell legyen.
Hátralévő munka mutató (Remaining Work Indicator, RWI): Az agilis módszertanban a RWI az a mutató, amely jelzi, hogy az adott feladatból hány óra munka van még hátra, hogy befejeződjön. A RWI segíti a csapatokat a feladatok és a sprintek megfelelő tervezésében, és segít abban is, hogy a sprintek végén az elért eredményeket mérni lehessen.
Házi sprint: Az agilis módszertanban egy olyan gyakorlat, amely során az egyes csapattagok saját céljaikat és fejlesztési feladataikat tűzik ki egy rövid időtartamra. Az egyéni célkitűzések és a sprint céljai egymással összhangban állnak, így segítik a csapat hatékonyságát és a fejlesztési folyamat átláthatóságát.
Hibrid módszertan: Az agilis és scrum módszertanok ötvözése, amely az agilis elveket és gyakorlatokat használja, ugyanakkor a Scrum specifikus eszközöket is alkalmazza. A Hibrid módszertan lehetővé teszi, hogy az adott projekt körülményeire és igényeire szabva dolgozzanak a csapatok, így növelve a hatékonyságot és a siker esélyét.

Impediment: Azon tényezők, amelyek megakadályozzák a csapatot a hatékony fejlesztésben. Az agilis módszertanban a csapatoknak az impedimentekre kell összpontosítaniuk, és megoldást kell találniuk rájuk a folyamatos fejlődés érdekében.
Incumbent Mindset: A hagyományos megközelítésmódra és a jelenlegi állapotra való ragaszkodás, amely gátolja az agilis fejlesztési folyamat hatékonyságát és előrelépését. Az agilis módszertan szellemisége azonban éppen arról szól, hogy a csapat nyitott legyen az új megközelítésmódokra és készen álljon az alkalmazkodásra.
Inkrementum: Azon funkciók és jellemzők összessége, amelyeket egy adott időszakban hozzáadtak a termékhez, és amelyek javítják a termék értékét és funkcionalitását.
Inspect and Adapt: Az agilis fejlesztési folyamat során gyakran alkalmazott módszer, amely lehetővé teszi a csapat számára, hogy áttekintse az elmúlt időszakot és megtalálja a javítási pontokat, amelyekre azután fókuszálhatnak.
Iteráció: Az agilis fejlesztési folyamat egy adott időszakában végrehajtott, általában 1-4 hetes időkeretekre osztott fejlesztési ciklus.

Job Shadowing: Az agilis szemléletben a Job Shadowing olyan módszer, amely során a csapat tagjai egymás munkáját figyelik meg. A cél az, hogy a csapattagok megismerjék egymás feladatait, illetve ha valaki elhagyja a csapatot, akkor a többiek könnyen át tudják venni a munkáját.
Joint Application Design (JAD): Az agilis projektben a Joint Application Design olyan módszer, amely lehetővé teszi a fejlesztők és a végfelhasználók közötti közös munkát az alkalmazás tervezése és fejlesztése során. A módszer célja a fejlesztők és felhasználók közötti kommunikáció és az együttműködés fokozása.
Just-In-Time Design: Az agilis fejlesztési folyamat során az új funkciók tervezése csak akkor történik meg, amikor azok szükségessé válnak, azaz csak akkor, amikor a fejlesztők valóban készen állnak arra, hogy elkészítsék az adott funkciót.

Kanban: A Kanban egy vizuális projektmenedzsment módszer, amelyet a Toyota autógyárban fejlesztettek ki. A Kanban tábla általában három oszlopra van bontva: "Folyamatban", "Várakozik" és "Kész". A feladatok kártyákkal vannak jelölve, amelyek áthelyezhetők az oszlopok között a munkafolyamatok kijelölésére és az előrehaladás követésére.
Késleltetett ösztönzés: A Scrum módszertanban a késleltetett ösztönzés egy olyan technika, amely arra ösztönzi a csapat tagjait, hogy ne halasszák el a feladataikat az utolsó pillanatra. Az ötlet az, hogy a csapat tagjai előre kijelölnek egy céldátumot, amikor a feladatukat be kell fejezniük, és amikor elérkezik a határidő, akkor megkapják a jutalmat vagy büntetést a feladat minőségétől függően.
Kis tételben szállítás: Az agilis módszertanban a kis tételben szállítás egy olyan technika, amelyben a fejlesztő csapat rövid, néhány hetes iterációkban dolgozik, amelyek során az elkészült részeket folyamatosan bemutatják és kiadnak a végfelhasználóknak. Ennek az előnye, hogy a visszajelzések és a javítások gyorsan beépülnek a fejlesztési folyamatba, és így a végső termék magas minőségű és a felhasználói igényeknek megfelelő.
Közös megállapodás: A Scrum módszertanban a közös megállapodás egy olyan dokumentum, amelyben a csapat és a terméktulajdonos megegyeznek az adott iterációban elvégzendő feladatokról. Ez a megállapodás az iteráció elején készül el, és segíti a csapatot a munka fókuszálásában és az iteráció céljainak elérésében.

Lead time - Az időtartam a termékfejlesztési folyamat kezdetétől a végéig. A lead time lehetőséget ad arra, hogy az agilis csapatok mérjék a termék készítésének idejét, és optimalizálják a folyamatot a hatékonyság növelése érdekében.
Lean - A lean filozófia a készlet- és időpazarlás minimalizálására összpontosít a termelésben és a szolgáltatások nyújtásában. Az agilis módszertanban a lean elveket alkalmazzák az agilis folyamatok finomítására és a fejlesztési folyamat optimalizálására.
Lightweight - Az agilis módszertanokat is "könnyűsúlyú" fejlesztési módszertanoknak nevezik, mivel azokra az elvekre és gyakorlatokra összpontosítanak, amelyek maximalizálják a csapat hatékonyságát és a termék értékét, miközben minimalizálják a felesleges tevékenységeket és dokumentációkat.

Metrics - Az agilis módszertanokban a metrikák olyan adatok, amelyeket a csapatok és a vezetők gyűjtenek annak érdekében, hogy mérjék és értékeljék a fejlesztési folyamatokat. Az agilis módszertanokban a metrikák közé tartozhatnak a sprint hatékonysági mutatók, a backlog elemzés, a kockázatok értékelése, a tesztlefedettség stb.
Mindset - Az agilis módszertanokban a "mindset" az a hozzáállás, amely az agilis folyamatokkal összhangban van, és amelyet a csapatoknak és az ügyfeleknek egyaránt meg kell érteniük és fel kell mutatniuk. Az agilis mindset magában foglalja az iteratív és inkrementális gondolkodást, a nyitott kommunikációt, a rugalmasságot és a folyamatos tanulást.
Minimum Viable Product (MVP) - Az MVP egy olyan termék, amely csak a legfontosabb funkciókat tartalmazza, amelyek szükségesek az ügyfeleknek és az üzleti céljainak eléréséhez. Az MVP-t az agilis módszertanokban a termék fejlesztésének korai szakaszában használják annak érdekében, hogy minél hamarabb előálljanak egy működő prototípussal.

Nagytermék tulajdonos (Chief Product Owner): Az a személy, aki a termék portfólióját kezeli, és a nagyobb kérdésekre összpontosít, mint például az üzleti stratégia, a termékpiac és a költségvetés. A nagytermék tulajdonos szerepe segít a termék egyedi szempontjainak és piaci igényeinek figyelembevételében a sprintek során.
Napi scrum (Daily Scrum): Rövid, 15 perces találkozó, amelyet a fejlesztők minden nap tartanak a sprint során. Célja, hogy az egész csapatot naprakész információkkal látja el az előrehaladásról, és megoldja az esetleges akadályokat.
Négyszemközt (One-on-One): Egy olyan találkozó, ahol az egyik személy és a vezető egy-egy másik személy között történik. Célja, hogy az egyéni teljesítményt felmérjék, a problémákat megvitassák, és a fejlesztési terveket meghatározzák.
Nem funkcionális követelmény (Non-functional Requirement): Az olyan követelmények, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a termék funkcionalitásához, hanem inkább a termék minőségére, teljesítményére és biztonságára vonatkoznak.
Normális sebesség (Normal Velocity): Az előző sprint során elért pontszámok átlaga, amely segít meghatározni a következő sprint tervezésének sebességét.

Oldalbejárás (Walkthrough): Egy olyan technika, amely során a csapat átnézi az újonnan fejlesztett funkciókat vagy dokumentumokat, és ellenőrzi a megfelelőségüket az ügyfél vagy felhasználói igényekkel.
Osztott csapat (Distributed Team): Egy olyan csapat, amelynek tagjai különböző földrajzi területeken dolgoznak. Az osztott csapatoknak speciális kommunikációs és együttműködési eszközökre van szükségük a hatékony munkavégzéshez.
Önirányító csapat (Self-organizing Team): Egy olyan csapat, amelynek tagjai képesek a feladatokra való felkészülésre és azok végrehajtására anélkül, hogy folyamatos felügyeletre vagy utasításokra lenne szükségük. Az önirányító csapatoknak nagyobb rugalmassága és kreativitása van a munkavégzésben.

Pair programming: A pair programming egy olyan módszer, amely során két programozó dolgozik együtt, és közösen dolgoznak az adott feladaton. Ez a módszer segíthet abban, hogy az egyik programozó javítsa a másik munkáját, valamint segít abban, hogy a csapat könnyebben áttekintse a kódot.
Planning poker: A planning poker egy olyan módszer, amely során a csapat tagjai egy kártyapaklival mutatják meg, hogy milyen nehézségűnek ítélik meg az egyes feladatokat. Ez segíthet abban, hogy a csapat megállapítsa, mennyi időre van szüksége egy adott feladat elvégzéséhez.
Prioritizáció: Ez egy olyan folyamat, amely során a termék tulajdonosa és a csapat megállapítja, hogy mely funkciók vagy feladatok a legfontosabbak a fejlesztési folyamatban. Ez segít abban, hogy a csapat a lehető legfontosabb feladatokra koncentráljon először.
Product backlog: A product backlog a termék tulajdonos által létrehozott lista az összes olyan funkcióról, amelyet a terméknek tartalmaznia kell. Ez a lista prioritizált, és a csapat dolga, hogy a lehető legtöbb feladatot végrehajtsa a listáról.
Prototípus: A prototípus egy olyan korai verziója a terméknek, amely lehetővé teszi a termék tulajdonosának és a csapatnak, hogy megvizsgálják és megértik, hogyan fog kinézni és működni a termék. Ez segíthet abban, hogy a csapat időben felismerje és kijavítsa a hibákat.

Refinement (Finomítás): A Scrum módszertanban a termék backlogban található elemek finomítása a Refinement, melynek célja, hogy a backlog elemei pontosabbak, konkrétabbak és előkészítettebbek legyenek a sprintekhez.
Release (Kiadás): Az agilis fejlesztés során a Release olyan folyamat, amelynek során a termék kiadásra kerül az ügyfél vagy a felhasználók számára. A Release előkészítése a fejlesztési folyamat egyik legfontosabb része, és a célja, hogy biztosítsa a termék minőségét, stabilitását és funkcionalitását.
Refactor (Refaktorálás): Az agilis fejlesztésben a Refactor olyan folyamat, amelynek során a kód vagy a termék tervezése optimalizálásra kerül. A Refactor célja, hogy javítsa a termék minőségét, csökkentse a technikai adósságot, és megkönnyítse a fejlesztők számára a kód karbantartását és bővítését.
Retrospective (Visszatekintés): A Scrum sprint végén tartott retrospektív
meeting célja, hogy a csapat áttekintse, mi történt a sprint során, mit lehetne javítani a következő sprintre, és hogyan lehetne optimalizálni a csapatmunkát.
Roadmap (Útiterv): Az agilis fejlesztés során a Roadmap olyan terv, amely bemutatja a termék fejlesztésének hosszú távú irányát. A Roadmap célja, hogy segítse az érintetteket a termék fejlesztési stratégiájának megértésében és az elfogadott irány követésében.

Scrum Master (Scrum mester): A Scrum Master az a személy a Scrum csapatban, aki segíti a csapatot az agilis munkafolyamatok betartásában és a feladatok hatékony elvégzésében. A Scrum Master nem a projektvezető, hanem inkább egy facilitátor és mentor a csapat számára.
Spike (Csúcstalálkozó): Az agilis fejlesztésben a Spike egy olyan kísérleti feladat, amelynek célja, hogy segítse a csapatot megérteni egy új technológia vagy egy bonyolult probléma működését. A Spike nem egy hagyományos backlog elem, hanem inkább egy kutatási vagy vizsgálati projekt.
Sprint (Löket): A Scrum módszertanban a Sprint egy időtartam, amely során a fejlesztőcsapat dolgozik egy adott feladaton vagy egy termék backlog elemen. A Sprint célja, hogy biztosítsa a termék rendszeres kiadását, és a fejlesztőcsapat hatékonyabb munkáját segítse.
Sprint Goal (Löket célkitűzés): A Sprint Goal a Scrum csapat által a sprint kezdetén meghatározott cél, amelyre a sprint során koncentrálnak és dolgoznak. A Sprint Goal általában egy olyan backlog elem vagy több elem összessége, amelyek teljesítésével a csapat elérheti a sprint célját. A Sprint Goal segít a csapatnak koncentrálni a legfontosabb feladatokra, és biztosítja, hogy a sprint során elért eredmények hozzájáruljanak a termék fejlesztéséhez.
Sprint Meeting - A Sprint Meeting az agilis Scrum folyamat során azon esemény, amikor a fejlesztők, a Scrum Master és az ügyfél találkoznak, hogy felülvizsgálják a fejlesztési folyamatot, meghatározzák az új célokat és feladatokat a következő sprintre és megvitassák az előző sprint során tanultakat.
Sprint Planning (Löket tervezés): A Scrum sprint kezdetén tartott Planning meeting során a csapat áttekinti a termék backlogban található elemeket, és meghatározza, hogy mely elemeket végzik el a következő sprint során. A Sprint Planning során a csapat megtervezi a feladatokat, meghatározza a célkitűzéseket, és kialakítja a sprint tervét.
Sprint Review (Löket felülvizsgálat): A Scrum sprint végén tartott Sprint Review meeting célja, hogy a csapat bemutassa a termék backlogban elvégzett munkát az érintetteknek és a termék tulajdonosának. A Sprint Review során a csapat és az érintettek együtt értékelik a termék előrehaladását, és áttekintik az esetleges változtatásokat.
Sprint Story (Történet): Az agilis fejlesztésben a Story egy olyan backlog elem, amely egy felhasználói igényt vagy üzleti funkciót ír le. A Story a Scrum csapat számára egyértelmű és megvalósítható feladatot jelöl, amelynek elvégzésével a termék funkcionalitása javul.
Sprint Review (Löket felülvizsgálat): A Scrum sprint végén tartott Sprint Review meeting célja, hogy a csapat bemutassa a termék backlogban elvégzett munkát az érintetteknek és a termék tulajdonosának. A Sprint Review során a csapat és az érintettek együtt értékelik a termék előrehaladását, és áttekintik az esetleges változtatásokat.

Team: Az agilis és a Scrum módszertanban a csapat egy kis, önállóan dolgozó csoport, amelynek tagjai között nincsenek hierarchikus szintek. Az agilis fejlesztési csapatok általában 5-9 tagot tartalmaznak, akik átfogó szakértelemmel rendelkeznek a termék és az agilis folyamatok területén.
Termék backlog: Az agilis és scrum módszertanban a termék backlog egy olyan listát jelent, amely tartalmazza a fejlesztendő funkciók és feladatok listáját. Ez a lista prioritizált, és folyamatosan frissítik, ahogy a fejlesztő csapat és az ügyfél igényei változnak.
Test-driven development (TDD): A test-driven development (TDD) az agilis és a Scrum módszertan egyik alapelve, amely során a tesztek előre íródnak a kóddal, és a kód csak akkor íródik, ha az adott teszt sikeresen teljesül. Ez segít minimalizálni a hibákat és növeli az alkalmazás minőségét.
Timeboxing: A timeboxing egy olyan időkeretet jelent, amelyben a fejlesztő csapatnak el kell végeznie egy adott feladatot vagy projektet. Ez a módszer elősegíti a hatékony időmenedzsmentet, a folyamatos előrehaladást és a határidők betartását.

Unit testing: Az agilis és Scrum módszertanban az Unit testing egy olyan tesztelési technika, amelyben az egységes kódrészleteket (egységeket) tesztelik, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy azok működnek-e a megfelelően. Az egységtesztek szintén részei a tesztvezérelt fejlesztésnek (TDD).
Usability: Az Usability (felhasználhatóság) az agilis és Scrum módszertanban az egyik legfontosabb szempont, amelyre a fejlesztői csapatnak koncentrálnia kell. A felhasználhatóság azt jelenti, hogy a felhasználók könnyen és hatékonyan tudják használni a szoftvert, és hogy a szoftver megfelel a felhasználói igényeknek.
User Acceptance Testing (UAT): Az agilis és Scrum módszertanban a User Acceptance Testing (UAT) az utolsó szakasz a tesztelési folyamatban, amelyet általában a felhasználók végeznek el. A UAT célja, hogy biztosítsa, hogy a szoftver megfelel az ügyfél elvárásainak és követelményeinek.
User story: A User story az agilis és Scrum módszertanban egy rövid, a felhasználói élményre fókuszáló sztori, amely magában foglalja a felhasználó igényét vagy elvárásait. A User story segít abban, hogy a fejlesztői csapat és a termék tulajdonosok közötti kommunikáció hatékonyabb legyen.

Validation (Érvényesítés): Az agilis módszertanban az érvényesítés azt jelenti, hogy az adott feladat vagy történet megfelel-e az ügyfél igényeinek és az elfogadási kritériumoknak. Az érvényesítési folyamat segít a csapatnak megbizonyosodni arról, hogy a fejlesztett funkciók vagy termékek valóban működnek és használhatóak.
Value (Érték): Az agilis módszertan középpontjában mindig az értékteremtés áll. Az érték azt jelenti, hogy az adott projekt milyen hasznot hoz a felhasználóknak vagy a vásárlóknak. Az agilis módszertanok célja az értékteremtésre összpontosítva, hogy az ügyfelek igényeinek megfelelő terméket vagy szolgáltatást szállítsanak.
Variation (Variáció): Az agilis fejlesztés során a változások és az új követelmények mindennaposak. A változások kezelése az agilis módszertanok egyik erőssége, mivel lehetővé teszi a csapat számára, hogy gyorsan reagáljon az ügyfél igényeire és a piaci változásokra.
Velocity (Sebesség): Az agilis fejlesztésben az aktuális sebesség azt jelenti, hogy a csapat milyen gyorsan képes befejezni egy adott feladatot vagy történetet. A sebesség a múltbeli teljesítmény alapján jósolható meg, és fontos a projekt előrejelzése és a sprint tervezése során.
Vision (Látomás): Az agilis módszertanokban a látomás azt jelenti, hogy az adott projekt vagy termék célja és iránya hogyan illeszkedik a nagyobb stratégiai célokhoz. A látomás segít a csapatnak megérteni, hogy miért dolgoznak együtt, és mi az a nagyobb cél, amit el akarnak érni.

Work in Progress (WIP) (Folyamatban lévő munka): Az agilis és Scrum módszertanokban a WIP azt jelenti, hogy a csapat jelenleg mennyi feladaton dolgozik egyidejűleg. A WIP szint fontos a hatékonyság és a határidők betartása szempontjából, mivel a túl sok folyamatban lévő munka lassíthatja az előrehaladást.

XP (eXtreme Programming - Extrém programozás): Az XP az agilis módszertanok egyik változata, amely hangsúlyt helyez a szoftvertervezésre és a tesztelésre. Az XP-nél a fejlesztők állandóan dolgoznak azon, hogy javítsák a kód minőségét és csökkentsék a hibák számát.

YAGNI (You Aren't Gonna Need It): Az YAGNI a fejlesztői gyakorlatban azt jelenti, hogy nem kell készíteni semmit, ami nem szükséges az ügyfél igényeinek teljesítéséhez. Az YAGNI alapelv segít elkerülni az időpazarlást és a felesleges munkát.
Yellow Card (Sárga kártya): A Scrum-ban a sárga kártya egy eszköz, amely lehetővé teszi a csapat számára, hogy felhívja a figyelmet az elfogadási kritériumok megsértésére vagy a problémás feladatokra. Az elfogadási kritériumok megsértése a sárga kártya jelzése által a sprint vége előtt javítandó feladatként jelenik meg.

Zen (ZEN) (ZEN): Az agilis módszertanok között egyre népszerűbb a zen filozófiájának alkalmazása. A ZEN azt jelenti, hogy a csapatnak figyelmesnek kell lennie az aktuális pillanatra és a feladatra összpontosítania anélkül, hogy elvonatkoztatna a külső tényezőktől vagy a múltbeli tapasztalatoktól.
Zero Defect (Nulla hiba): Az agilis módszertanok célja a hibamentes szoftvertervezés. A Zero Defect filozófia szerint minden szoftverhibát meg lehet előzni a megfelelő tervezéssel, teszteléssel és minőségbiztosítási eljárásokkal.