A megbízási és vállalkozási szerződések közötti különbségek

A szerződések világában a leggyakrabban használt szerződések közé tartozik a vállalkozási és a megbízási szerződés. Így érdemes lehet közelebbről is megvizsgálni a kettő közti legszembetűnőbb különbségeket.

A lényeg a részletekben rejlik...

Eredmény szempontjából az első kérdés, hogy köteles-e a megbízott, illetve a vállalkozó valamilyen előre meghatározott eredményt elérni? A vállalkozási szerződésben a vállalkozó arra vállal kötelezettséget, hogy valamely tevékenységgel elérhető eredményt valósít meg (pl.: A burkoló megcsinálja fürdőszobánk járólapját és csempézetét.). Ezzel szemben a megbízási szerződés keretében a megbízott egy vagy több feladat ellátására vállal kötelezettséget (Pl.: Az ügyvéd azt vállalja, hogy megbízóját a perben képviseli.). A vállalkozó esetében lényeges elem, hogy a szerződésben rögzített eredményt elérje, ezzel szemben a megbízott feladata csupán a rábízott feladat gondos ellátása. Fontos azonban kiemelnünk, hogy az eredmény nem minden esetben ingó dolog (pl. egy terv, vagy akár egy komplett ház), hanem lehet egy szolgáltatásnak is eredménye (elkészült frizura, egy koncert, amire el tudunk menni). Így a burkoló esetében szükséges a munka szakszerű és gondos ellátása, míg az ügyvéd esetében a per során nincs kötve ahhoz, hogy mindenképpen megnyerje azt. Ezt – jogi nyelven – úgy szoktuk megfogalmazni, hogy a vállalkozási szerződés egy eredménykötelem, míg a megbízási szerződés gondossági kötelem. Nem attól függ tehát, hogy vállalkozási szerződést kell-e aláírnunk, hogy mi a cégforma, így attól, hogy valaki egyéni vállalkozó, még nem feltétlen kell vállalkozási szerződést kötnie.

Ha csak ennyi lenne...

A következő szempont, mely alapján a két szerződésfajta górcső alá vehető az önállóság. A vállalkozási szerződésekre jellemző a nagyfokú önállóság. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó szabadon eldöntheti, hogy az eredményt hogyan, milyen módszerekkel, milyen eszközökkel éri el. A megbízott ezzel szemben a megbízó képviseletében jár el, tehát a megbízó akarata szerint kell adott ügyet ellátnia. Itt az önállóság kevésbé érvényesül. Tehát a burkoló esetében a megrendelő nem mondhatja meg hogyan keverje ki a kötőanyagot egy esetleges fali dekorelem esetén. Ezzel szemben az ügyvédnek pontosan meg lehet határozni az egyes feladatokat, valamint terjedelmüket (Pl.: Egy szerződés szerkesztése esetén kik kötik, mi legyen benne stb.).

A harmadik és egyben utolsó különbség a díjazás. A vállalkozói díj főszabály szerint a vállalkozási szerződés teljesítésével jár, ha és amennyiben a vállalkozó az eredményt (művet) létrehozta. Azonban érdemes kiemelni, hogy felek megállapodása szerint részeredményekért is járhat díjazás. Ezzel szemben a megbízott a kívánt eredmény elmaradása esetén is igényt tarthat a díjazásra, persze jogszabályban meghatározott korlátokkal. A feladatokat ebben az esetben is megfelelően el kell végezni szakértelmének megfelelően. A burkoló – ügyvéd példánál maradva a burkolónak megfelelően el kell végezni egy esetleges szigetelési munkát, ha télen megfagynak a lakók jogosan kérhetik számon rajta. Ezzel szemben egy büntetőjogi per esetén, ha az ügyvéd csak 2 év 3 hónap felfüggesztettre tudja csak enyhíteni az ítéletet 1,5 év helyett díjazásra ugyanúgy igényt tarthat.

Így talán könnyebb

A fentiek alapján tehát első körben és elsősorban mindig azt vizsgáljuk, hogy a feladat egy eredmény létrehozása vagy valamely feladat gondos ellátása (eredménytől függetlenül).

Példák a vállalkozási szerződésekre:

• tervezési szerződés – nem csupán építészeti, akár egy logó vagy arculat megtervezése is ide tartozik,
• bármely termék vagy áru létrehozatalára, gyártására vonatkozó szerződések,
• kivitelezési szerződés,
• szoftverfejlesztési szerződés,
• weboldal fejlesztési szerződés.

Példák a megbízási szerződésekre:

• legtöbb tanácsadási szerződés,
• ügyvédi szerződések,
• könyvelési szerződés,
• egyes marketing szerződések, ahol konkrét eredmény létrehozatalára nem tud sor kerülni,
• virtuális asszisztenssel kötött szerződés.